Csodálatos reggelem lesz. Ezt már akkor tudtam, mikor kinyitottam a szemem és megláttam magam mellett az alvó Baekhyun-t. Hason feküdt és egyik karját átdobta a testemen. Haja össze-vissza állt, ami viccesnek hatott volna, ha nem tudnám mit csináltunk az éjjel. Szép, sima, meztelen háta csak úgy vonzott, nem bírtam ki hogy ne leheljek rá egy finom csókot. Ekkor mocorogni kezdett, majd oldalra fordult és magához húzott.
Vajon felébredt? - kérdeztem magamtól. Arcát nem láttam, mivel álla alatt volt a fejem búbja így csak nyakát tudtam simogatni és puszilgatni. A takaró alatt egyik kezemmel végigsimítottam oldalán, amibe beleborzongott.
- Na mi van, nem bírsz magaddal? - kérdezte pajkosan és álmosan. Válasz nélkül átkaroltam és beszívtam finom illatát.
- Szeretlek... - csúszott ki a számon. Mikor feleszméltem, hogy kimondtam azt a szót, amit eddig sosem, megrémültem és féltem, hogy minden ami most körülöttem van, egyszerre eltűnik és én megint egyedül maradok.
- Ah... - nyögött fel Baekhyun, majd engedett a szorításán, hogy a szemembe tudjon nézni. - Én... - kezdtem volna el, de könnyes szeme megakadályozott. - Mi a baj?
- Semmi. - fordult el.
Felültem, hogy megnézhessem könnyes arcát és megnyugtassam, de ő magára húzta a takarót.
- Na! - ráncigáltam le róla. A végén már hagyta, hogy eltüntessem a takarót, így meztelen testünk újra egymáshoz simult. Most viszont nagyon lefoglalt minket az érzelmi rész, így csak egymás szemébe néztünk hosszan, és próbáltuk megfejteni a másik gondolatait.
- Olyan szép vagy... - simogatta meg az arcom. - Mint egy angyal... - mosolygott.
- Itt te vagy az egyedüli angyal. - kuncogtam, majd csókot nyomtam tenyere belső felére. - Nem akarom, hogy elmenj...
- Nem megyek el... - vágott a szavamba. - Megvédelek...tudod jól, hogy a te őrangyalod vagyok...
- De ha én meghalok...akkor...
- Miket beszélsz? - legyintett. - Ne beszélj most erről! - takart be mindkettőnket. Legszívesebben így maradtam volna egész életemben, ha lehetett volna.
- Igazad van. - hunytam le a szemeim.
- Még egy kicsit maradjunk így, aztán megyek csinálok reggelit. - nyalta körbe a száját.
- Ennyire éhes vagy?
- Nagyon. - csókolt meg. Már annyiszor éreztem nyelvét az enyémmel játszani, mégse szoktam még meg teljesen. Szinte kényszeríttet az érintése, hogy hajába túrjak és szorosan hozzá simuljak.
- Azt hiszem le kéne állni... - nevetett a számba Baekhyun, majd áttért a nyakamra, én pedig az övére.
- Igaz... - de nem hagytam abba.
- Jobb ha most lépek reggelit csinálni... - tűnt el hirtelen. Képes volt hagyni, hogy a levegőt faljam, ajkai helyett.
Nem baj, jobb is így... - gondoltam.
Pár perc múlva, köntösben letrappoltam a lépcsőn. Baekhyun a konyhában serénykedett, én pedig csak néztem a falnak támaszkodva.
- Kérsz bacon-t a tojásrántottába? - hallottam hangján, hogy mosolyog.
- Én Baekhyunt kérek bele... - kuncogtam, mivel neve kiejtése és a 'bacon' szó nagyon hasonlított egymásra.
- Azt majd utána. - nevetett, majd rám kacsintott.
Lassan odaaraszoltam hozzá és homlokomat hátának nyomtam.
- Nagyon álmos vagyok még...
- Pedig ma sok dolgunk lesz. - fordult meg, így most mellkasával találtam szembe magam. Ő is egy köntöst viselt, bár hogy azt honnan szedte, azt nem tudom...
- Ya! Ez nem az én fürdőköntösöm? - ocsúdtam fel.
- Hát...de...lehet... - vigyorgott huncutul.
- Ez női....nem zavar? - emeltem fel a szemöldököm.
- Ugye nem azt akarod elérni, hogy vegyem le és legyek meztelenül? - utánzott.
- Előbb a tojásrántotta... - nyaltam körbe a szám, majd kivettem kezéből a tálat és szándékos seggriszálás közepette leültem az asztalhoz.
- Ez gyilkos... - horkant fel Baekhyun, majd ő is helyet foglalt az asztalnál.
- Szóval, akkor ma mit csinálunk? - érdeklődtem. Mikor ránéztem, szemet szúrt, hogy a nyaka több helyen is ki volt szívva és piros foltok ékelődtek a bőrén. Basszus...egy állat vagyok, vagy mi? - ostoroztam magam. Dehát...annyira kívánatos a nyaka...
- Hm...mit szoktak a párok csinálni? - csámcsogott, amivel kizökkentett merengésemből.
- Hát nem úgy enni, hogy megsüketítik a párjukat.... - kuncogtam.
- Sorry. - csukta be a száját.
- Nem tudom mit szoktak csinálni, hiszen apámon kívül nem volt senkivel, semmilyen kapcsolatom. - vontam vállat.
- Nehéz lehetett. - jegyezte meg szomorúan.
- Már elmúlt... - erőltettem magamra egy apró mosolyt. - Mit szólnál a mozihoz? Valami jó akció film?
- A lányok nem romantikus dolgokat szoktak nézni? - kérdezte óvatosan.
- Lehet, de én más vagyok. - kaptam be egy falatot.
- Benne vagyok. - tapsolt egyet, majd tovább folytatta az étkezést.
- Legközelebb én választok filmet. - jött ki velem együtt a moziból Baekhyun, karót nyelve. - Miféle volt ez? Nem tudom hova sorolni... - játszotta a sokkoltat.
- Nyugi, szerintem nem volt olyan rossz... - kuncogtam grimasza láttán.
- Nem volt rossz? Egyedül azt tette elviselhetővé, hogy a kezedet foghattam, minden másért kár volt kiadni pénzt. - vigyorgott.
- Pabo! - csaptam rá a hátára.
Mikor hazaértünk, már sötétedett ezért rögtön fel is húztam a pizsamámat, de mikor megnéztem magam a tükörben az én nyakamon is feltűntek a vörös foltok.
- Basszus...tényleg állatok vagyunk...
- Mi az? - nézett be Baekhyun.
- Semmi... - legyintettem.
- Siess! - kacsintott, majd eltűnt.
- Oké oké... - pár perc múlva ki is sétáltam a fürdőből, de mikor kiértem olyasmi fogadott, hogy legszívesebben visszazárkóztam volna.
- Baekhyun? - szaladtam oda, mivel a földön térdelt és fájdalmas arcot vágott. Szárnyai kinn voltak és már szinte a fele teljesen befeketedett. - Úristen! - tűnt fel előttem három idegen. - Ti kik vagytok? Eresszétek el! - nem engedték, hogy megérintsem. Láncra verve tartották. - Mi folyik itt?
- Velünk kell jönnöd neked is.
- Őt hagyjátok ki ebből! - morgott Baekhyun. - Neki semmi köze ehhez!
- Már hogy ne lenne köze...Ő az egyetlen ok, amiért ezt kell tennünk veled...barátom...míly mélyre süllyedtél... - rázta a fejét az egyik fehérbe öltözött férfi.
- Ti angyalok vagytok... - jöttem rá. Ha pedig más angyalok vannak itt, és Baekhyun-t fogva tartják, engem pedig el akarnak vinni, akkor ez azt jelenti, hogy...óriási galibába kerültünk, és ennek mind Baekhyun fogja meginni a levét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése